Dr. Boda László az ország egyik legvallásosabb vidékén, a nógrádi Drégelypalánkon született 1929-ben. Az esztergomi kisszeminárium elvégzése után teológiai tanulmányait a Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte. 1953-ban szentelték pappá, doktori disszertációját a Szentlékek ajándékairól írta Intuíció és ihlet a természet és a kegyelem rendjében címmel. Kétéves lelkipásztori szolgálat után, 1955-től teológiatanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. A közel húsz évig tartó főiskolai tanári munka után 1973-ban a budapesti hittudományi akadémia professzorává nevezték ki, ahol 2001-ig volt az erkölcsteológia tanszék vezetője.

Hosszú tanári munkássága során sok és kiemelten fontos tudományos munkát írt. Első ismertebb könyve A keresztény nagykorúság erkölcsteológiája (1985) volt. Legjelentősebb műve az egyetemi erkölcsteológiai tankönyvsorozat négy kötete, amelyeket az ország teológiai főiskoláin kötelező tankönyvekként használtak, és a hívek is szívesen olvastak. Jelentős munkái még az Emberré válni vagy birtokolni (1991), az Adjátok meg Istennek, ami az Istené (1992), A keresztény erkölcs alapkérdései (1993) és az Isten Országa közöttünk (1993). Teológiai szempontból további fontos alkotásai az Inkulturáció, Egyház, Európa (1994) és a Természetjog, erkölcs, humánum (2001). Az Egyház missziós küldetése szempontjából kiemelt küldetést teljesített, amikor tavaly megírta a Hitünk önvédelme című munkáját (2013), amelyben a korunkban felvetett kérdésekre válaszol. Írásai külföldi lapokban is megjelentek. Több nemzetközi tudományos szervezetnek, így például a Societas Ethica testületének is tagja volt. Széles műveltségű emberként foglalkozott képzőművészettel és történelemmel is. Könyveinek egy részét saját rajzaival illusztrálta, vizsgálta a torinói lepel üzenetét, az evolúciót és a magyarság őstörténetét. Kiemelkedő munkássága elismeréseként több hazai és külföldi kitüntetésben is részesült. Így például Ausztriában a társadalomért végzett munkájáért Leopold Kunschak-díjjal tüntették ki, Amerikában az Egyesült Államok Biográfiai Intézetétől a kulturális alkotások aranylemezének díját vehette át.

Dr. Boda László professzor úr emberi és tudományos méltatásához röviden vázolni kell a kort is, amiben élt és dolgozott. Mint erkölcsteológusnak nagy kihívást jelentett számára a II. Vatikáni Zsinat tanításának és az azt követő teológiai vitáknak hazai közvetítése. Írásaiból kitűnik, hogy mindig hűséges volt a Szentíráshoz és a Tanítóhivatalhoz, ugyanakkor betekintést engedett azokba a szellemi áramlatokba, amelyek a megújulást keresték. Gyakran hivatkozott a Szent Tamás által tanított „mértékletesség” erényére és a Szentlélek ajándékai befogadásának a fontosságára. Doktori disszertációjának témája egész életében foglalkoztatta. Emberi közvetlensége, segítőkészsége és az evangélium ügyéért való lelkesedése példaértékű minden keresztény ember számára.